Mai műsor

< 2017. junius 25. - vasárnap >

heti áttekintő

Jelenlegi hely

Az indulás

magyar

Sebestyén Endre elhagyta a lakásokat, a mozihoz kétszintes előcsarnokot, az emeletre karzatos dísztermet tervezett koncertek, bankettek számára. A mozitermet alkalmassá tették színházi előadásokra is, a színpadot ellátták süllyesztővel és zsinórpadlással is, előtte nagyméretű zenekari árkot alakítottak ki, a földszintre 700, az erkélyre és a páholyokba 500 ülőhely került. Az emeletre kétoldalt lépcső vezet föl. Az előcsarnok fölött büfé kapott helyet, a Deák Ferenc utca sarkán lévő emeleti nyitott terasz a dohányosok részére készült. Az előcsarnokból átjáró vezetett a Stefánia felé a Park kávéházba, mely arról volt nevezetes akkor még Kossuth kávéház néven, hogy egyike volt azoknak a kávéházaknak, ahol rendszeres mozgókép vetítéseket tartottak 1905-től. Részben a kávéház nyári mozijának helyet adó „hűvös, szép fenyveskert - udvarának” helyére került a Belvárosi mozi épülete.

Az építkezés alig kezdődött meg, amikor 1920 februárjában a másik régi mozis szakember, Vass Sándor vezetésével újabb mozit építő részvénytársaság alakulását jelentette be az újság. A Dugonics Mozi Rt. a Szegedi Napló ház helyén akarta fölépíteni a szintén 1200 személyes moziját hangversenyteremmel, kávéházzal és szállodával. A tervekből mindössze a május 19-én megnyílt és szeptember 20-ig üzemelő kertmozi valósult meg, melyet a Szegedi Napló „városunk legújabb büszkeségének” nevezett.

A Belvárosi moziban 1920. szeptember 8-án volt az első vetítés. A méreteiben is nagyszabású mozi már tizenegy óra előtt zsúfolásig megtelt és még az oldalfeljárókat is elállta a kíváncsi közönség - a korabeli tudósítás szerint.

Az ünnepi előadást a Himnusszal kezdték. Étsy Emília szegedi színésznő prológja után következett a vetítés. A filmek közül a „Masamód” című nem érkezett meg. Ezt a Heltai Jenő színművéből készült filmet tíz nappal később, szeptember 18-án mutatták be, Budapesttel egyidőben. Helyette a „Farkaskölyök” című, az alaszkai hómezőkön játszódó amerikai drámát vetítették, amit egy magyar népszínmű követett Délibáb címmel Garamszeghy Sándor rendezésében. Az előadást előző este bankett előzte meg, ahol az érdekelteken és a sajtó képviselőin kívül budapesti filmgyárak vezetői és pesti mozi-lapszerkesztők is jelen voltak, akik a megnyitásra jöttek Szegedre.