Mai műsor

< 2017. junius 25. - vasárnap >

heti áttekintő

Jelenlegi hely

A válság elött

magyar

A mozi abban az időben több volt, mint filmvetítés. A filmrevü vagy szkeccs a műsor része volt, ahol élőben énekeltek, táncoltak, jeleneteket, tréfákat adtak elő színészek. 1921 októberében belügyminiszteri rendelet szabályozta a mozgófénykép előadásokat. E szerint másnemű műsort, úgymint: orfeum, kabaré, dalestély, hangverseny stb. nyilvános előadást tartani tilos. Nem vonatkozott ez a tilalom a bemutatott mozgófénykép egyes részeinek vagy jeleneteinek előadására, valamint tudományos ismeretterjesztő és hazafias irányú szavaló előadásokra. Így a moziszkeccs változatlanul jelen maradt, pl. a mozivásznon megjelenő darabot kiegészíthették színpadi jelenetekkel. 1927-ben pl. a Korzó moziban a Lesz maga juszt is az enyém c. Harmat Imre és Eisemann Mihály énekes, táncos moziszkeccsében, ami 3 színpadi és 4 filmrészből állt, többek között maga a szerző, Eisemann is föllépett. A zenei kíséretet a nagy mozikban saját zenekar biztosította. A Belvárosi mozi karnagya előbb Schwach Imre volt, aki 16 tagú szimfonikus honvédzenekara élén tette élvezetessé az előadásokat, majd 1927-ben Stingl Walfréd. A Korzó moziban 1926-ban Csomafáy Sándor, a színház korábbi karmestere volt a karnagy.

Szegeden a három mozi egységes üzemi kezelés alatt állt, hasonlóan több nagyvároshoz pl. Győr, Pécs, Miskolc, Debrecen. A három szegedi mozi 80 embernek adott munkát. Nyáron két, ezer embernél nagyobb befogadó képességű kerthelyiségben is tarthattak vetítést. 1924 végén a színházi újság szerint „A szegedi mozi ipar fejlődésének főérdeme Kelen Hugót, Sugár Sándort és Horacsek Rezső igazgatókat illeti meg”, két hét múlva azonban közölte, a Korzó és a Széchenyi mozik egyenlőre beszüntették előadásaikat, minden lekötött film a Belvárosi moziban kerül vetítésre. Karácsonykor mind a három mozi játszott, de 1925. január közepétől már csak a Belvárosiban tartottak naponta előadásokat, a Korzó csak hétvégén és ünnepnapokon játszott. 1925 februárjában ilyen ünnepi hét volt a film 30 esztendős jubileuma, a Korzó moziban amerikai burleszkek, a Belvárosiban kanadai és kaliforniai történetek peregtek. Ugyancsak az 1925. februári Színház és Társaság c. lap dicsérte „a szegedi egyesített mozgószínházak igazgatóságának egyre fokozott munkásságát”, melynek eredményeképpen hétről- hétre pazar filmek kerülnek vetítésre. A mozi egyesítésnek Horacsek Rezső volt az adminisztratív igazgatója, ő szerezte be mind a három mozi számára a filmeket.

Az 1920-as évek vége a némafilm korszak végét jelentette és a gazdasági világválság kezdetét. Valószínűen ezekben az években vált meg a Belvárosi mozi eredeti részvényeseinek nagy része a moziban lévő üzletrész tulajdonától.