Mai műsor

< 2017. május 25. - csütörtök >

heti áttekintő

Jelenlegi hely

Változások

magyar

Október közepén a Belvárosi mozit, mint koncerttermet is fölavatták Füredi Sándor hegedűvirtuóz föllépésével. A továbbiakban gyakran rendeztek hangversenyeket, előadásokat a moziban. Néhány kiragadott példa: 1923 - ban pl. irodalmi matiné keretében Juhász Gyula 25 éves írói jubileumát tartották, melyen az ünnepelten kívül szerepelt Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Móra Ferenc is. 1937 januárjában Fricsay Ferenc kíséretével Bartók Béla koncertezett, saját művét adta elő, nyáron a Szabadtéri Játékok szereplői adtak nagysikerű művészestet.

1921-ben fölülvizsgálták a mozi engedélyeket, ami nagy változást hozott a szegedi mozik életében. A zsidó tulajdonú mozik üzemeltetési jogát nagyrészt keresztény szervezetek kapták meg. A két legrégibb alapítású mozi: a Híd utcában levő Uránia (alapítva 1907-ben) és a Gizella tér (ma Aradi vértanúk tere) és a Szentháromság utca sarkán lévő Raichl- palotában (ma a Ságvári Gimnázium) működő Apolló (alapítva 1908-ban) nem nyitott ki többet. A Dugonics kertmozi helyiségébe a Belvárosi hirdetett előadásokat, de megvonták a játékengedélyét. Az 1913-ban alapított Korzó mozi játszási jogát a Keresztény Liga kapta meg. A régi és az új tulajdonosok hosszú vitája után, a mozi berendezésének megváltása árán, a Magyar Apolló Rt. jutott birtokba és november végétől újra kinyitott a mozi. Vass Sándor a Korzó mozi igazgatója ellen 1921. júliusában még aláírást gyűjtöttek, hogy Vass (Weisz) Sándor ne maradjon meg igazgatónak az új érában, mégis hatalmas reklámkampánnyal ő indította újra a Korzót. A Belvárosi mozi mellett a Korzó és a Belvárosi után néhány hónappal, 1920. december 21-én megnyílt Széchenyi mozi maradt a kulturális kínálatban. (Ez utóbbit később Fáklya névre keresztelték, majd 1995-ben lebontották. A Korzó moziban 2001-ben volt utoljára rendszeres vetítés, ma Korzó Zeneházként funkcionál.) A három szegedi mozi története továbbiakban nagyrészt összefonódott.

A régi szakemberek közül Vass Sándor „a mozikultura érdemes szegedi úttörője” 1923-ban súlyos betegen visszavonult, 1927-ben Szegeden halt meg. A Belvárosi mozi ugyan a régi, többnyire keresztény tőkések kezén maradt, de az izraelita igazgató, Abonyi Mihály mozi megnyitása után alig fél évvel, 1921. áprilisban önként lemondott állásáról. Visszatért a kereskedő pályához, üzletet nyitott, majd a biztosítási szakmában tevékenykedett. Hosszú betegeskedés után 1938-ban halt meg, a rákoskeresztúri izraelita temetőben temették el. Utódja Horacsak Rezső - 1940-től Horvai Rezső néven - a következő több mint húsz évben Szeged mozi életének állandó személyiségévé vált.