A Toscával a lehető legkönnyebb sikert aratni: csak a világ három legjobb énekesére van hozzá szükség – tartja az operai közvélekedés. Való igaz, a hagyományos szoprán–tenor–bariton háromszögre épülő, valós római helyszíneken játszódó, krimi-elemeket sem nélkülöző történet és Puccini ellenállhatatlanul szenvedélyes, máskor megkapóan lírai muzsikája sosem téveszti hatását – a három kiváló énekes pedig ezúttal is rendelkezésre áll. Mindenekelőtt napjaink egyik elsőszámú dívája, az orosz Anna Netrebko, aki számtalan HD-közvetítés után először lesz látható Tosca szerepében. Scarpiaként az elsősorban Wagner-szerepekkel ismertté vált Michael Volle borzolja a kedélyeket, Cavaradossiként pedig az elmúlt évtizedben számos szép sikert elért Brian Jagde készül első Met-beli főszerepére. Sir David McVicar tradicionális, a Zeffirelli-féle hagyományokat híven őrző rendezése másodszor kerül a mozik képernyőjére, ezúttal Bertrand de Billy vezényletével.

A Hadart Művészeti Társulás produkciója az MTVA ZRT. engedélyével Rendező: Háda János Írta: Csukás István Zene: Bergendy István Süsü, a sárkány, legendája lett több generációnak. A bájos mese mélyén egy fontos és ma is erősen aktuális figyelmeztetés rejlik: aki nem olyan, mint én, az nem biztos, hogy ellenséges, sőt, az sem biztos, hogy más, mint én.

Donizetti három olyan operát komponált, melyben egy-egy angol királynő (vagy királyné) is színre lép: a Boleyn Anna, a Robert Devereux és a Stuart Mária egyaránt a 16. századi Anglia politikai cselszövéseiből meríti témáját. A Friedrich Schiller azonos című drámáján alapuló Stuart Mária, mely a címszereplő és I. Erzsébet a valóságban soha meg nem történt találkozását állítja középpontba, természetesen nem nélkülözi a szerelmi szálat (a két uralkodó közti konfliktus valódi oka mi más is lehetne, mint egy férfi?) – no és, ami egy belcanto operában a legfontosabb, a két egyenrangú primadonnaszerepet sem. A David McVicar rendezte előadás 2012-es bemutatója lényegében Joyce DiDonato miatt jött létre; most korunk másik belcanto sztárja, Diana Damrau áll a középpontban, hogy lenyűgözze a fél világ hallgatóságát – ezúttal a szólam szoprán változatával. Riválisát, Erzsébet királynőt Jamie Barton formálja meg; a karmesteri pulpituson Maurizio Benini áll.