A 30-as évei elején járó rendező, Merthner Tamás magánélete váratlanul darabokra hullik, amikor párizsi ösztöndíját töltő barátnője, Anna szakít vele. Tamás összetörve tér vissza Budapestre, és mivel a jelenben nem talál vigaszt, a múltjába merülve igyekszik választ kapni arra, hogy hol veszítette el önmagát abban a valóságban, ami az elmúlt harminc évben körbevette Magyarországon.

Halálra ítéltek egy férfit egy fiatal nő brutális meggyilkolásáért Martfűn, 1957-ben. Hét évvel később azonban ismét egymást követik a megrázó halálesetek. A forradalom utáni politikai tébolyban nehéz megtalálni az összefüggéseket és újra felvenni a nyomozás fonalát. Egy országban, ahol nem léteznek sorozatgyilkosok, egyre több az áldozat. A kirendelt fiatal ügyésznek minden kitartására szükség lesz, ha le akarja leplezni a rettegő kisváros kíméletlen ragadozóját.

Lara 15 éves lány, aki fiútestbe született. Profi balerinának készül a nagy presztízsű belga táncakadémia növendékeként. A balett órákon a fizikai és lelki tréning minden táncosnak önmagában is nagy megterhelést jelent, Lara ráadásul közben nemi átalakító műtétére is készül. Lara számára a testi felnőtté válás egyszerre zajlik a fiú testből lány testbe átalakulással. A Lány az idei cannes-i filmfesztivál szenzációja volt, amely összesen négy díjat nyert a világ legrangosabb filmfesztiválján. A 26 éves főszereplő, Victor Polster maga is képzett balett-táncos és színész, első drámai szerepében elsöprő sikert aratott Cannes-ban. Lukas Dhont rendező elsőfilmes drámája Belgium Oscar-nevezettje az idegen nyelvű film kategóriában.

Anna 40 körül van. Rohan. Van három gyereke, férje, munkája, anyagi szorongása. A pénzük fillérre, a napjaik percekre vannak beosztva. Anna odaér, megígér, elintéz, elhoz, fejben tart, órát tart. Anna nem éri utol a férjét. Szeretne beszélni vele. Úgy érzi, muszáj lenne. Úgy érzi, elveszti őt. És úgy érzi, nem térhet ki a mindig soron következő feladat elől. A hétköznapi, a masszívan monoton ütközik a törékennyel, a nem ismételhetővel.

Robby Müller azon kevés operatőrök egyike, aki meg tudta ragadni a napfényt, rögzíteni tudta a pillangóként villódzó napsugarakat. A kezében hangszerré vált a kamera, és az egész világ ott táncol, fénylik, sugárzik a szemünk előtt. A dokumentumfilm rendező-operatőre, Claire Pijman a forgatáshoz felhasználhatta Müller személyes gyűjteményét, azt az ezernyi videónaplót és fotót, amit a pályafutása alatt készített, sokszor olyan alkotótársakkal, mint Wim Wenders, Jim Jarmusch és Lars von Trier. A dokumentumfilm ezeket a felvételeket összefűzi Robby Müller filmjeinek részleteivel és egy egységes filmes világot teremt, Jim Jarmusch pedig zeneszerzőként egyedi hangot ad ennek a hatalmas életműnek.

A kisjátékfilmekről és a kísérleti filmekről részletes leírást a https://www.youtube.com/watch?v=6vTaCSuucHg oldalon olvashatnak.

A Pál utcai grundon délutánonként kisdiákok játszanak. Hírét veszik, hogy a füvészkertben tanyázó rivális társaság, amelynek Áts Feri a vezére, rohamra készül, hogy elfoglalja a Pál utcaiak grundját. A fiúk felkészülnek az ellenséges támadásra. Bokát választják vezérül, a többiek is kapnak rangot, egyedül a vézna, szőke Nemecsek Ernő marad közlegény. Geréb, aki szintén a vezéri rangra pályázott, bosszúból a füvészkertiekkel szövetkezik. Az árulás gyanúja Nemecsekre terelődik. A vézna kisfiú, hogy bebizonyítsa hűségét, visszaszerzi az ellenség által elrabolt grundzászlót. Akciója során kényszerű fürdőt vesz a füvészkerti tó hideg vizében. Elérkezik a csata napja. A lázasan fekvő Nemecsek kiszökik betegágyából és bátran veszi ki részét a harcból. Ő is hozzájárul a Pál utcaiak győzelméhez. De nem sokáig örülhet új főhadnagyi rangjának, mert a fürdés miatt tüdőgyulladást kap.

Victor Ganz, az 50-es éveiben járó sikeres svájci üzletember egy nap nyugtalanító híreket kap cégének észak-afrikai építkezéséről, így azonnal a helyszínre siet, hogy kezébe vegye az irányítást. Odaérve azonban szembesül régen eltemetett emlékeivel: egy 20 évvel ezelőtti szerelem történetével és megkezdődik a kétségbeesett nyomozás a titokzatos lány után. Múlt és jelen szép lassan összemosódik, Ganz pedig egyre mélyebbre süllyed saját, belső útvesztőjében.

A film a modern ember szemszögéből dolgozza fel a zsarnoksággal szemben lehetséges magatartásformákat. Elektra és Oresztész nemcsak az igazság és a törvény, hanem a forradalom nevében is küzd az elnyomás ellen. Aegisztosz trónralépése - az őszinte igazmondás - napján a nép hallgat, csak az "eszelős" Elektra lázít fivérére, Oresztészre várva, aki el is jön és bosszút áll apjuk gyilkosán. Aztán a testvérek egymás életét is kioltják, hogy főnixmadárként ott támadjanak fel, ahol szükség van a szabadságra.

Joachim 25 éves. Bájos mosolya mögött mindennapi harcot vív heroinfüggősége ellen. Gyűlöli a függést, de egyedül a kábítószer mulasztja el a fájdalmát és a magányát. Amikor Joachim már úgy érzi, képtelen tovább folytatni így az életét, váratlanul felhívja a volt barátnője, hogy vigyázzon a fiukra, mert a nőt letartóztatták. Joachim abban a hiszemben, hogy pár óráról van szó, vállalja a fiút.

Egy kikötői pályaudvar váltóőrtornyában minden éjszaka ül egy ember, és figyeli az utasokat, akik leszállnak az Anglia felől érkező hajókról, vonatra szállnak, és elindulnak a kontinens belsejébe. Ez minden nap így történik... A hétköznapok szálai azonban felfeslenek attól a rejtelmes pillanattól kezdődően, mikor a váltóőrtorony őre tanúja lesz egy gyilkosságnak, majd az őrizetlenül hagyott, alvilági pénzt tartalmazó csomag segítségével próbálja kihúzni családját a keserves anyagi körülmények közül. A vágyak egy csalóka napra beteljesülni látszanak, ám az elkeseredett családfő végül kudarcot vall.

Két testvér, egy fiú és egy lány, semmivel sem törődve éli a világát egészen addig, amíg el nem követnek egy olyan bűnt, ahonnan nincs visszaút. Az életet, amire vágynak, még nem élhették meg, és félelemmel töltik el mindkettejüket a felfoghatatlan érzelmek. Buborékban léteznek, amiben minden lehetséges, hisz látszólag semminek sincs következménye, akárcsak gyerekkoruk játékaiban. Az egyetlen kapaszkodót ennek a gyerekkornak a távoli és zavaros emlékei jelentik, az ártatlanság kora – ők pedig nem akarnak felnőni.

A mindentől szorongó Mózes képtelen megfelelni lelkész apja elvárásainak. Amikor a lelkész váratlanul szívrohamot kap és meghal, Mózes szinte megkönnyebbül: megszűnt a nyomás, ami az egyházi pályára kényszerítette volna őt. Csakhogy a halotti toron megpillantja apja kísértetét, ami - bár nem tud beszélni - innentől kezdve folyamatosan a nyomában van. Mózes kétségbeesetten próbál megszabadulni a kísértettől, és ebben segítségére van egy spiritiszta autószerelő, valamint a lelkész asszisztense.

Miközben Damaszkusz ostrom alatt áll, egy asszony csapdába esik a lakásában a forrongó városban. A háromgyerekes anya védett házzá változtatja a házat, amely nemcsak a családjának, de a szomszédoknak is menedéket nyújt. A nő minden körülmények között megpróbálja életben és biztonságban tartani a nála tartózkodókat, miközben a háza előtt egy mesterlövész vár a megfelelő pillanatra.

A történet, amely egyetlen nap alatt játszódik, négy fiatal pesti srác kényszerű, de ártalmatlan ámokfutását meséli el. Zoli teológus hallgató, Döfi festő, Anti amatőr költő és Papi, a csendes semmittevő arra kényszerül, hogy munkát vállaljon, mivel valamiből élni kell. Zoli néhány hónapja Pejkernek a kéményseprő és kéménybélelő vállalkozónak dolgozik. Egyik reggel magával viszi három haverját. A munkában sok fantáziát nem találván, hőseink kipróbálnak egy újfajta tudatmódosító szert. Ki is ütik magukat rendesen, mire magukhoz térnek, beesteledett, és nyoma veszett a vállalkozótól kapott pénznek.

Válogatás a Kecskemétfilm Kft. Filmjeiből óvodásoknak: A Négyszögletű Kerek Erdő / Vacskamati virágja, 7,34’ Kormos mesék / A hetvenkedő sün, 5’ A Négyszögletű Kerek Erdő / Maminti, a kicsi zöld tündér, 7,33’ Városi legendák / Telefonbetyár, 3’ A Négyszögletű Kerek Erdő / Szörnyeteg Lajos, jaj de álmos, 7’ Leo és Fred / Hóoroszlán, 6,46’ A Négyszögletű Kerek Erdő / Tilos a bukfenc, 7’ Városi legendák / Farsangi láz, 3’

A cigányasszony meg az ördög, 7,30’ Káló, a cigánylegény, 7,30’ Doja, a cigánytündér, 7,40’ Tűzpiros kígyócska, 7,30’ Hogyan lett az ember, 7,50’ A Nap és a Hold története, 7,24’ Riza éjszakája, 7,23’

Az igaz történet alapján készült filmben a 17 éves Euronymous eltökélt abban, hogy az idilli skandináv létből kilépve, Mayhem nevű zenekarával megmutassa a világnak, milyen is a “valódi norvég black metal”. A hozzá hasonlóan fanatikus Dead csatlakozása után a banda extrém koncertjeinek egyre jobban híre megy, és ezzel együtt egyre mélyebbre merülnek a black metal dogmák bugyraiban. A fékevesztett bulik közepette kezd elmosódni a határ a sötét eszmék és a valóság között, Dead öngyilkos lesz, haláláról Euronymous bizarr fotókat készít, csak hogy növelje a lemezeladásokat. Amikor a zenekar új basszusgitárosa, Varg kezdi túl komolyan venni a pusztulást dicsőítő dalszövegeket, halálos rivalizálás veszi kezdetét közöttük. Templomokat gyújtanak fel, a sajtó is felfigyel rájuk. Varg-ot letartóztatják, ám Euronymus az esetből is kétes hírnevét építgeti tovább. A börtönből frissen szabadult Varg bajlós találkozót szervez, hogy végleg eldöntsék, ki is a black metal legsötétebb ura…