VOLT EGYSZER EGY MOZI

A szegedi Belvárosi Mozi 2020. szeptember 8-án ünnepli fennállásának 100. évfordulóját. Ez a filmszínház ma az egyetlen Magyarországon, amely eredetileg is mozinak készült, épületében 1920 óta nagyobb megszakítások nélkül peregnek a filmek.


A vidék legnagyobb moziját, a Belvárosi Mozit 1920-ban kezdték építeni, az eredeti tervekkel ellentétben azonban nem a budapesti építész, Szivessy Tibor, hanem a szegedi Sebestyén Endre  tervei alapján épült meg az ország egyik legszebb art deco palotája. A mozitermet alkalmassá tették színházi előadásokra is, a színpadot ellátták süllyesztővel és zsinórpadlással, előtte nagyméretű zenekari árkot alakítottak ki, a földszintre 700, az erkélyre és a páholyokba 500 ülőhely került. Az emeletre kétoldalt lépcső vezetett föl. Az előcsarnok fölött büfé kapott helyet, a Deák Ferenc utca sarkán lévő emeleti nyitott terasz a dohányosok részére készült. Az előcsarnokból átjáró vezetett a Stefánia felé a Park kávéházba, mely arról volt nevezetes akkor még Kossuth Kávéház néven, hogy egyike azoknak a kávéházaknak, ahol rendszeres mozgókép vetítéseket tartottak 1905-től.

A Belvárosi Moziban 1920. szeptember 8-án volt az első filmvetítés, és október közepén mint koncerttermet is fölavatták Füredi Sándor hegedűvirtuóz föllépésével. A mozi abban az időben több volt, mint filmvetítés. A filmrevü vagy szkeccs a műsor része volt, ahol élőben énekeltek, táncoltak, jeleneteket, tréfákat adtak elő színészek.

1921 októberében belügyminiszteri rendelet szabályozta a mozgófénykép előadásokat. E szerint másnemű műsort, úgymint orfeum, kabaré, dalestély, hangverseny stb. nyilvános előadást tartani tilos. Nem vonatkozott ez a tilalom a bemutatott mozgófénykép egyes részeinek vagy jeleneteinek előadására. Így a moziszkeccs változatlanul jelen maradt, pl. a mozivásznon megjelenő darabot kiegészíthették színpadi jelenetekkel. A zenei kíséretet a nagy mozikban saját zenekar biztosította.


Az 1920-as évek vége a némafilm korszak végét jelentette és a gazdasági világválság kezdetét. A nagy érdeklődéssel várt hangosfilm vetítésének technikai feltételeit Szegeden először a Belvárosi Moziban teremtették meg. Az első vetítésre 1930. június 6-án került sor. 1930. július 21-27 között az első magyar hangosfilmet is műsorára tűzte a Belvárosi Mozi. A Csak egy kislány férfi főszerepét a Szegedről Pestre szerződött Jávor Pál alakította.

1943-ban, amikor a magyar filmgyártás rekordmennyiségű filmet, összesen 53-at gyártott, a Belvárosi mozi 22 új magyar filmet játszott, ebből ötnek Budapestet megelőzően az ősbemutatója is Szegeden, a Belvárosi Moziban volt.

A Belvárosi Mozi Rt. fölszámolására 1949 elején került sor, de maradt a törekvés, hogy a mozi folytatva a hagyományokat, kulturális helyszín legyen, ahogyan a húszas-harmincas években indult. 1978-tól 1986 októberéig a Szegedi Nemzeti Színház felújítási munkálatai miatt a mozi Zsigmond Vilmos termében felváltva tartottak színházi előadásokat és filmvetítéseket.

2009-ben a legnagyobb termet alkalmassá tették 3D-s filmek vetítésére is. Az új típusú moziélményhez szervesen kapcsolódtak az élő operaközvetítések, valamint a kultúra számos, érdekes szegmensét bemutató alternatív tartalomközvetítések. A 3D-s technika a 2020-as felújítás során átköltözött a Balázs Béla terembe.

A patinás mozi a századik évéhez közeledve is mintegy százezer látogatót vonzott minden évben, ám egyre sürgetőbbé vált az épület felújítása. A munkálatok elvégzését a város támogatása és pályázati forrás bevonása tette lehetővé 2019-ben.

A z eredeti állapot részbeni visszaállítása mellett megtörtént az épület energetikai és turisztikai célú modernizációja. Az átalakítások révén tágas terek nyíltak az aulában, a pincétől a padlásig - akadálymentesen. A turisztikai célú fejlesztés keretében a mozi további interaktív élményeket kínál: az egykori oldalpáholyok helyén és a pincében kialakított kiállítóterekben 21. századi technológiák segítségével mutatja be a filmtörténet jelenét, múltját és jövőjét, különös tekintettel három szegedi születésű alkotó, Zsigmond Vilmos, Balázs Béla és Csőke József munkásságára. A virtuális és kiterjesztett valóság, ill. a vizuális trükkök iránt érdeklődők számára nyújt új szórakozási lehetőséget VR Game Room és VR mozi valamint a Filmes Élménytár.

Térjen be hozzánk, legyen Ön is a vendégünk!